Könyvek

 

A korábban megjelent gyülekezettörténeti kötetek kiegészítéseként jelent meg a tanulmánygyűjtemény, a Reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából. A könyv többek között a gyülekezet alapításával, a szlovákok betelepítésével, Melczer Jánossal, Podmaniczky Jánossal, a régi Keresztúr szanálással, a finn-magyar testvérgyülekezeti kapcsolattal, az evangélikus oktatás újraindítással, a keresztúri konfirmációs szokásokkal és Sándy Gyula négy templomával foglalkozik. A kötetet dokumentumgyűjtemény, névmutató, négynyelvű tartalmi összefoglaló és számos fotó gazdagítja.

 

Szerkesztette: ifj. Zászkaliczky Pál

Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség

Budapest 2017

 

Sándy Gyula építész, műegyetemi tanár ötvennél több evangélikus templomot tervezett, amelyek közül négy Rákosmentén áll – ezeket mutatja be dokumentumfilmünk. Az 1932–43 között felszentelt templomok mind egy-egy, az építésük idején Sándyra jellemző építészeti tendenciát képviselnek. Rákosligeten magyar népművészetből vett motívumokkal díszített épület áll, Rákoscsabán és Rákoshegyen a székely erődtemplomok és tornyok, Rákoskeresztúron pedig a felvidéki pártázatos építészet hatása figyelhető meg.

A Reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából készült filmet számos légi felvétel teszi lebilincselővé.

 

Szerkesztette: ifj. Zászkaliczky Pál

Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség

Budapest 2017

 

Dr. Kósa Pál, aki 1934–74 között volt a gyülekezet lelkésze, jelentős munkával dolgozta fel Rákosmente evangélikusságának történetét. Kutatásait már nyugdíjas éveiben végezte, a kéziratot 1984-ben zárta le. A kezdeti időkkel, Rákoskeresztúr betelepítésével kapcsolatban dr. Bartók Albert helytörténész munkáját veszi át. A szerző külön fejezeteket szentel a gyülekezet lelkészei (vele együtt összesen hét lelkipásztor) munkásságának, az iskolának, a gyülekezeti életeseményeknek, az egyház életének, a fiókegyházak (Rákoscsaba, Rákoshegy és Rákosliget) szerveződésének, a templomépítéseknek.

A kötetet kiegészíti Kósa László lelkész írása, amely az 1974–84-es évek eseményeit rögzíti.

A kötet függelékében az itt szolgált lelkészek életrajza, a felügyelők névsora, illetve dr. Bartók Albert két rövid írása található.

 

Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség

Budapest 2006

 

A deportálás 60. évfordulójára látott napvilágot ez a könyv, amelynek koncepciója, hogy párhuzamot állít a németajkú evangélikusok XVIII. században történt Keresztúrra telepítése, valamint az 1945-ös Szovjetunióba való elhurcolás között. A kötet anyaga négy fő részből áll. Közli dr. Kósa Pál gyülekezettörténeti munkájának első fejezeteit Németek betelepülése a rákoskeresztúri evangélikus gyülekezetbe címmel. Ezt követi Paul Brandtner 1939-ben megjelent németnyelvű tanulmánya, amely az evangélikusoknak az osztrák területekről Rákoskeresztúrra és Ikladra történt telepítésével foglalkozik. Tóth Péter helytörténész írása Rákoskeresztúr betelepítésének történeti hátteréről szól. Végül a kötetben ismét megjelent – kissé átszerkesztett formában – dr. Zielbauer György előadása, amelyet a gyülekezetben 1995-ben tartott a deportálás 50. évfordulója alkalmából megtartott megemlékezésen.

 

Szerkesztette: dr. Léránt István

Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség

Budapest 2005

 

A II. világháborúban még javában dörögtek a fegyverek, amikor a szovjet megszállási zónában Magyarországon már megkezdődött a Szovjetuniónak okozott háborús károk felszámolása. Ez nagyon sok munkáskezet igényelt, ezért Magyarországról tömegével vitték el elsősorban a németajkú, vagy német nevű embereket kényszermunkára. Felnőttet és fiatalkorút, nőket és férfiakat, különösebb válogatás nélkül „málenkij robot”-ra. Rákoskeresztúron az elhurcolás 1945. január 6-án történt. A visszaemlékezések alapján Keresztúrról 74 evangélikust vittek el, közülük 12-en soha nem tértek haza.

Az elhurcolás 50. évfordulóján a gyülekezet megemlékezett az áldozatokról, a fogságot szenvedettekről. Ennek az alkalomnak a programját rögzíti ez a kis füzet. A kiadvány fő anyaga dr. Zielbauer György történész előadása, aki kutatásai eredményei mellett személyes tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal. Szerepelnek még a füzetben visszaemlékezések, a fogságélmény alapján készült versek.

 

Szerkesztette: dr. Léránt István

Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség

Budapest 1997