Templomaink
Rákoskeresztúri templomunk
Rákoskeresztúr meghatározó épülete, az impozáns méretű evangélikus templom Sándy Gyula tervei szerint készült. Magyaros neoreneszánsz megjelenésében a felvidéki reneszánsz templomok motívumai kapnak hangsúlyt. Szerkezetileg háromhajós, álbazilikális épület, amelynek keleti homlokzata előtt emelkedik a 60 méter magas torony, két oldalán lépcsőtornyokkal. A kapu kiképzése hasonlatos egy nyitott szárnyasoltárhoz, fölötte az éjszaka kivilágítható körablak Luther-rózsát mintáz. A korábban elpusztult toronyóra néhány éve került pótlásra.
A padok, a szószék és a fal menti faborítás szintén felvidéki stílusban készültek, a torony és a kapuzat díszítését idéző szegéllyel. A két szélső hajó egészen keskeny kialakítású, szinte csak egy szűk átjárót rejt, a főhajó viszont rendkívül tágas és jól áttekinthető. Deszkamennyezetét kecsesen ívelő, vékony boltívek tartják. A kicsiny szentélyben lévő oltárkép az isenheimi Golgota-oltárkép hiteles másolata, amely a Kossuth- és Munkácsy- díjjal kitűntetett Csáky Maronyák József műve. A színes egyházi szimbólumokat ábrázoló üvegablakok Palka József és műhelyének művei. Az orgonát a neves pécsi Angster József építette 2 manuállal, 24 regiszterrel és pedálsorral, az orgona a cég op. 370-es számú orgonája.
A templomnak öt harangja van, ezek közül egy a bejáratnál, egy pedig a gyülekezeti teremben található használatlanul. A féltonnás nagyharangot Gombos Lajos öntötte 2001-ben Őrbottyánban. Felirata: „Tegyetek tanítvánnyá minden népet". A felirat fölött szőlőfürt látható, pártázatán és vállán virágindás díszítés vonul végig. A középső harangot Walser Ferenc öntötte 1876-ban Budapesten, a legkisebb harang pedig a budapesti Ecclesia Harangművek 1923-as munkája. Felirata: „Erős vár a mi Istenünk”, díszítménye egy koszorúba foglalt Biblia.
A templom panorámaképe itt érhető el.
Rákoshegyi templomunk
A rákoshegyi templomra 1935-ben kezdődött el a gyűjtés, amely a neves evangélikus templomépítő, Sándy Gyula 28. temploma. Alapkövét 1938-ban tették le, és 1939 tavaszán szentelték fel a mostani templomot. A II. világháborúban tornya megsérült, ezt később kijavították. 1950-től megszűnt, mint fiókegyház, s a keresztúri lelkészek látják el mind a mai napig.
Belseje egyszerű, teremtemplom jellegű, 120 ülőhelyes tér, melyet lapos dongaboltozat fed. A sárga ablakok és a vajszínű falak megnyugtató érzést keltenek. A bejárattal átellenben lévő oltár 2004-ben készült, Polgár Rózsa, Kossuth-díjas kárpitművész alkotása. A gobelin címe: "Christus Victor Quaia Victima", vagyis „Krisztus győzött, mivel legyőzetett”. Tőle balra áll a szószék. A bejárat felett konzolokkal alátámasztott kőkarzat húzódik, melyen a templom terétől ablakokkal elválasztható kis imaterem van kialakítva. Belső felújítása 2004 februárjában készült el, az új padok is ekkor kerültek a templomba.
Egy harangja közel negyedtonnás, 1947-ben készült Szlezák László műhelyében.
2011 decemberében, 90. születésnapján Marschalkó Gyula ny. lelkész gyűjtést kezdeményezett, hogy a gyülekezet orgonát vásároljon a templomba. Ennek eredményeképpen vettük meg a dániai I. Starup & Son cég által készített 4 regiszteres hangszert használtan. A hangszer felszentelésére a templom építésének 75. évfordulóján, 2014. május 25-én került sor Győri Gábor esperes szolgálatával. Az orgonát Balogh Lázár orgonaművész mutatta be Bach-művek előadásával.
A templom panorámaképe itt érhető el.
Rákosligeti templomunk
A templomépítés szervezése és lehetősége 1930-ban kezdődött. A ligeti templomépítő bizottság Sándy Gyulát bízta meg a tervezéssel. Az alapkő letétel 1932. június 5-én történt, és az év végére már állt is a templom: november 20-án szentelte fel Raffay Sándor püspök.
Sándy ebben az esetben nem követte saját felvidéki reneszánszra emlékeztető templomépítészeti stílusát, hanem egy egyedi, erőt sugárzó, az Erős vár a mi Istenünk himnuszunknak nagyon is megfelelő formában gondolkodott. A terméskőből épült, karakteres bejárat és a torony a homlokzat síkjából kiemelkedik, két oldalán íves oromzat húzódik, a tetőszerkezet is íves kialakítású. A 17 méter magas toronyban kát harang található, teteje lépcsőzetesen zárul, főhomlokzati síkján fémkereszt magasodik, ablakai félkörívesek és egyenes záródásúak. Az oldalfalakat öt-öt támpillér támasztja, melyek lefelé szélesednek. A templom téglalap alaprajzú, északi feléhez félköríves apszis csatlakozik, és az oltártér mögött van a sekrestye is.
Az oltárkép a Vakot gyógyító Jézust ábrázolja.
Nagyobb harangján a következő felirat látható: „Halljátok meg egek, vedd füledbe föld, mert az Úr szól!” A kehelymotívum fölött „Jövel Szentlélek!” felirat olvasható. A kisebb harangon a következő felirat látható: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik fáradtak és terheltek vagytok és én megnyugosztallak titeket”. A kereszt és szív motívum fölött a következő felirat kapott helyet: „Erős vár a mi Istenünk”.
A templom panorámakép itt érhető el.
Rákoscsabai templomunk
A templom tervezése 1937-ben kezdődött meg, s 1939-ben készült el mai formájában Sándy Gyula tervei szerint.
A főút mellett álló neoreneszánsz templom a keresztúri gyülekezet templomai közül a legkisebb méretű. Karakterében az erdélyi négyfiatornyos templomok hangulatát idézi. Két harangjának helyet adó tornya a főhomlokzat bal oldalán áll. A torony csúcsán kereszt, a fiatornyokon csillag látható. A falak külseje nyerstégla burkolatú. Boltíves bejárati kapuja lépésnyire előreugrik. Főhomlokzatának ablakai boltívesek, míg az oldalhomlokzatiak szegmensívesek. Belseje 70 ülőhellyel rendelkezik, hossza 13, szélessége 6,2 méter. Falai fehérek, mennyezete sík, vakolt. A karzaton a templom légterétől ablakokkal elválasztható és egybe is nyitható kicsi imaterem került kialakításra a legutóbbi felújításkor.
A karzatmellvéden a Keresztség, az Úrvacsora, a Biblia, a Szentlélek és az Egyház szimbólumának mozaikképei láthatók. Az oltártérben egyszerű fakereszt, tőle balra szószék, jobbra pedig egyszerű, egymanuálos, négyregiszteres kisorgona áll. Utóbbi Trajtler Gábor orgonaművész tervei szerint valósult meg 1976-ban az Aquincum Orgonagyárban.
Mindkét harangját Szlezák László öntötte 1939-ben Budapesten. A nagyobbik 150 kg-os, a kicsi 100 kg-os, külsején Luther-rózsa látható.
